105 évvel ezelött halt meg Czárán Gyula
Az alábbi cikk a Vasárnapi ujságban 1906-ban jelent meg ( 4. sz. 1906.,53. ÉVF., BUDAPEST, JANUÁR 28)
SZERKESZTŐ:HOITSY PÁL. FŐMUNKATÁRS MIKSZÁTH KÁLMÁN.
CZÁRÁN GYULA
 Az aradmegyei kies Menyházán e hó 5-ikén egy ideális természetbarát hunyt el. Halála élénk részvétet keltett az egész országban. Mert mindazok, a kik valaha a Bihar-hegységben jártak és Biharfüreden vagy Menyházán megfordultak, tudják, hogy mit vesztett a turista-ügy Czárán Gyulában és sajnálattal adóznak emlékének.
Czárán Gyula az aradmegyei Seprősön 1846-ban született, birtokos örmény családból. Gondos nevelésben részült és Pozsonyban, majd Bécsben jogot hallgatott. Szülei az ügyvédi pályára szánták, azonban a fiatal Czárán nem nagy hajlandóságot érzett erre, mert ideális lelkével a szabad természetért rajongott s elhatározta, hogy ennek szenteli életét. Az arad megyei Seprőshöz nem messze van már a hegység, s a fiatalember minden szünidejét a Bihar ban és a Kódru-hegységben töltötte. Mint meglett férfi beiratkozott a selmeczbányai akadémiára, hogy a geológiában is jártasságot szerezzen.
Innét visszatérve, véglegesen a természet kutatásának élt. Több vízesés ós barlang fölfedezése után első nagyobb turista-mûve a Meleg-Szamos forrásvidékének a feltárása volt, a mit az Erdélyi Kárpát-Egyesület megbízásából végzett. Ezt követte a Galbina, a Csodavár és a Székelyó vízesés környékének a feltárása,
s mindezeket a munkákat szakértelemmel végezte.
Saját költségén utakat s
útjekéseket készített, s
bízvást mondhatjuk, hogy hazánkban a
Magas-Tátra után Biharfüred és
Menyháza környéke van legjobban a turisták
részére elõkészítve. A
biharfüredi kirándulásokra írt Kalauza pedig
a turista irodalomnak egyik gyöngye.
A pár évvel ezelõtt elhunyt ár.
Pethõ Gyula fõgeologussal együtt éveken
át kutatta a Kódru Móma hegység barlangjait
és a geológiai fölvételekben is
segédkezett szorgalmas gyûjtéseivel. A múlt
évben pedig Szádeczky Gyula kolozsvári egyetemi
tanárral járt-kelt a nagy Biharban. Ezenkívül
kiránduló csoportokat vezetett tavasztól
õszig a hegységben s így méltán
rászolgált a turista atyamester névre. Kedves
útitársa volt nyarankint ár. Chyzer Béla
fõvárosi orvos is, a kinek
szívességébõl be is mutatunk
néhány képet Czárán
fölfedezéseibõl. Az egyik kép a
Szamos-bazár bejáratát, a Babilon-kaput
ábrázolja, a honnét több mint egy
kilométeres barlang vezet ki a Szamos-völgybe.
A kép baloldalán a fehér sapkás alakban
Czáránt ismerjük fel. Egy másik kép a
Porczika nevû jégbarlang halványkék
színû, tündéri szép
jégoszlopaiból mutat egy részletet. Mindezeket
Czárán Gyula fedezte föl. Megemlítjük
még, hogy a meziádi barlang föltárása
után a híres Bóvi barlang
kikutatásához fogott s errõl az
«Erdély» 1905. évfolyamában "több
czikket is írt. Legutoljára Vaskóh és
Menyháza között fölfedezett egy új
barlangot: az Ördög malmát, s 1905 deczember
14-én csikorgó hidegben a híres kalugeri
Dagadó forráshoz ment, a melyrõl kimutatta, hogy
vize télen is elõtör s így téves az a
külföldi irodalomban elterjedt nézet, hogy a
Dagadó forrás periodikus. Elõtör ez
télen-nyáron egyaránt minden
félórában, s így valódi
intermittáló forrás. A forrástól
barátja: Ballauer Kristóf menyházai
plébános csak nagy rábeszélések
árán tudta hazahívni a szívbajos embert, a
ki erre rá három hét múlva
szívszélhüdésben meg is halt. Most ott
nyugszik a menyházai kis temetõben, szemben azzal a
szép barlanggal, a hol gyakran gyönyörködött
a Kódru-hegység vadregényes ormaiban.
Emlékét a Magyar Turista-Egyesület és a
Kárpát-Egylet kezdeményezésére,
tisztelõi mellszoborral fogják
megörökíteni a Révi barlang elõtt.
P. K. és Sz. T.
|
